Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között). A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt: "Így született márt. 15-én d. e. 11 ½ órakor a magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött. Egyik a kívánatoknak tegnapi mellékletünkben is közölt 12 pontja, mely így hangzik: Mit kíván a magyar nemzet?... Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor következő lelkes költeménye: Nemzeti dal. … Az ezernél számosabb nép fölemelt ujjakkal ismétlé az esküt. – Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket" A nyomda előtt történtekről a Pesti Hírlap már 1848. március 16-án beszámolt: "Az összegyűlt tömeg pedig daczára a sűrün hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a censura nélkül kinyomtatott első magyar példányok elkészültét, mi megtörtént d. 11/½ órakor.
Nemzeti dal A Nemzeti dal kézirata Szerző Petőfi Sándor Megírásának időpontja 1848. március 13. Nyelv magyar Témakör 1848–49-es forradalom és szabadságharc Műfaj vers A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti dal témájú médiaállományokat. A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Jelentősége [ szerkesztés] "Petőfi politikai költészetében valóban határt jelöl: a küszöböt, melyen át a költői vágy és akarat a cselekvés terére lép ki. A szabadság-rajongás az ő legszemélyesebb lírai tulajdona volt; a cselekvés, melyet belőle következtetni kíván, az egészre vár. " (Horváth János, 455. p. ) Keletkezése [ szerkesztés] Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én. Ismeretlen művész akvarellje A Nemzeti dal kinyomtatott példánya, amit Petőfi sajátkezűleg dedikált: " Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete.
Hapák József: "Fényesebb a láncnál a kard" (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) - 1848-1849 Emlékkiállítás Kiadó: Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 29 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 15 cm ISBN: 963-7097-11-2 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókat, illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A megmaradásáért évszázadokon keresztül élethalálharcot vívó Magyarország a XIX. század első felére képessé vált arra, hogy megkísérelje a felzárkózást a fejlett Európához. Az 1848-as tavasz... Tovább Állapotfotók Állapotfotók
A jelen kötet három részben ad szemelvényeket 1848-49. történetéből: az I. rész egy-egy fontos mozzanat köré csoportosítva, kilenc Petőfi-vers beválogatásával, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő eseményeit elveníti fel; a II. részben a forradalom és szabadságharc 10 főszereplőjének portréján keresztül juthat az olvasó közelebb az eseményekhez;... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 4 980 Ft 4 731 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 473 pont 2+1 4 499 Ft 4 274 Ft Törzsvásárlóként: 427 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1
Nyomtatott kiad�s: Budapest: Sz�pirodalmi, 1985 URL: URN:
A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak) állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása. Hatása [ szerkesztés] Karinthy Frigyes az Így írtok ti ben parodizálta (részlet az 1921 -es bővített kiadásból): [1] Talpra barna kislányt Tenyeremen vittem, Rabok legyünk vagy szabadok. Ez a kérdés itten. Megzenésítette [ szerkesztés] Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette a verset, amit először Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981 -ben megtartott " A Koncert " című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel. Kálozdy János (A mű kottáját még 1848-ban kiadták, és még évtizedek múltán is a legjobb átiratnak tartotta a közvélemény. ) Feldinger Frigyes Kodály Zoltán Egressy Béni Halmos László Hubay Jenő A vers [ szerkesztés] A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi először olvasta fel a verset.