A felüljáró átépítése és szélesítése 2014 -ben kezdődött meg. [3] A tervek szerint 2016 végéig korszerűsítik a Székesfehérvár és Herend közötti 42 kilométeres szakaszt 2x2 sávosra, fizikai elválasztással. [4] 2015. október 2-án átadták a Márkó-Herend közötti 5, 3 kilométer hosszú, 2x2 sávos szakaszt. A beruházás során két különszintű csomópont épült Bánd-Herend, valamint Szentgál-Herend között, valamint egy gyalogos aluljáró Bándnál. Átépült a Bándi-patak és a Séd-patak feletti híd, Herend közelében pedig egy kétoldali műszaki leállóhely létesült buszmegállóval. Bánd és Herend lakott területeinek zajvédelme érdekében 2, 5 kilométer hosszan zajárnyékoló falat alakítottak ki. [5] 2016. július 18-án átadták a Székesfehérvárt elkerülő, 7 kilométer hosszú, 2x2 sávos szakaszt. Itt a régi nyomvonalat az Új Csóri út-Szárazrét-7-es főút M7-es autópálya-Centrum-7-es főút Budapest körforgalomig 801-es főútnak nevezték el, utána pedig 7-es főút maradt. 2018. március 9-én átadták a Várpalotát elkerülő, közel 10 kilométer hosszú 2x2 sávos utat, így tehermentesült Várpalota; a városon átvezető szakasz ezt követően a 7204-es út részévé sorolták át.
8-as főút A 8-as főút Csehimindszentnél Úttípus Elsőrendű főút Építkezés 1920-as évektől Hossza 190 km Ország Magyarország Tartományok Fejér megye Veszprém megye Vas megye Mérnökségek Magyar Közút Kht. Az út eleje Székesfehérvár Az út vége Rábafüzes Időzóna közép-európai idő A Wikimédia Commons tartalmaz 8-as főút témájú médiaállományokat. A 8-as számú főút Magyarország nyolc, egyszámjegyű főútvonalának egyike. Kiindulópontja Fejér megye székhelye, Székesfehérvár, végpontja az osztrák határ a Vas megyei Szentgotthárdnál. A körülbelül 190 km hosszú út az egyetlen egyszámjegyű és az első főútvonal Magyarországon, mely nem a fővárosból indul ki. A 8-as út emellett a Fortezza és Székesfehérvár közötti E66-os európai út része, mely a magyar-osztrák határtól mintegy 80 km-re éri el Grazot, Ausztria második legnagyobb városát. Fekvése [ szerkesztés] Kelet-nyugati irányban szeli át a Dunántúl középső részét. Az alábbi településeket érinti: Székesfehérvár, Csór, Inota, Várpalota, Öskü, Hajmáskér, Sóly, Veszprém, Márkó, Bánd, Herend, Városlőd, Kislőd, Ajka-Bakonygyepes, Devecser, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny, Karakó, Jánosháza, Duka, Vashosszúfalu, Bögöte, Hosszúpereszteg, Szemenye, Kám, Alsóújlak, Vasvár, Rábahídvég, Egyházashollós, Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Körmend, Kemestaródfa, Csákánydoroszló, Gasztony, Rátót, Vasszentmihály, Rönök, Szentgotthárd ( Rábafüzes).
Körmenden, illetve Gasztony térségében egy-egy rövid szakaszt fejlesztettek 2x2 forgalmi sávossá. Kámon ágazik ki belőle Kőszeg felé a 87-es út. A főút Vasvár és Körmend mellett több kisebb település belterületét is keresztülszeli. A főút második, 80 kilométer hosszú szakaszán összesen 13 átkelési szakasz van, illetve négy település határát érinti. Vasváron a főút nem érinti közvetlenül a belvárost, ott a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalat különszintben keresztezve, a vasútállomás előtt halad el; a központba a 7441-es úton, illetve a Nagykanizsára vezető 74-es úton lehet bejutni. Körmenden a főút 4–5 kilométernyi hosszban közvetlenül a belvároson halad át, a 86-os főúttól a határ felé 2x2 sávos kiépítéssel. A kisebb települések átkelési szakaszai általában szűkek, a beépítettség sűrű, így gyakran baleseti gócpontok. Az út paraméterei külterületen 80 és 110 km/h közötti sebességű haladást tesznek lehetővé. A burkolat szélessége a 2x1 sávos szakaszokon 7, 0-8, 0 méter, a koronaszélesség általában 11, 0-12, 0 méter.
A főút Várpalotától Veszprémig tartó szakasza a legterheltebb forgalmi szempontból. A Várpalota és a 72-es főút közötti szakasz jelenleg autóútként üzemel, itt tilos a gyalogosforgalom. A Veszprém körüli körgyűrű és a városba érkező 8-as főút keleti, bejárati csomópontja különszintű kivitelben épült meg. Az idáig nagyjából nyugati irányba haladó főút a csomópont után dél felé fordul, és félkörben kerüli el Veszprém városát, míg észak felé a Győrbe vezető 82-es főút ágazik ki. Az 1980-as években épült elkerülő szakasz tehermentesítette Veszprém belvárosát, valamint a veszprémi viaduktot. Az átvezető szakasz (amelyhez a viadukt is tartozik) a 831-es számot viselte. [ forrás? ] Az elkerülő szakaszon három jelzőlámpás csomópont található: egy a Balatonalmádi felől érkező 7217-es jelű útnál, egy a Csopak felé vezető 73-as főútnál és egy a Tapolca felé kiágazó 77-es főútnál is. Veszprémet elhagyva a főút újra nyugati irányba halad a megyehatárig. A főút Veszprém megyei részében csak két településen, Bakonygyepesen és Tüskeváron találhatóak rövid átkelési szakaszok, a többi települést a főút elkerüli.
A főút második szakaszán más főutak és alsóbbrendű utak csomópontjai szintbeliek.. A körforgalmú csomópontok, például a 84-es és 86-os főutak körforgalmai mellett, Körmend belterületén több helyütt, Rábafüzesen pedig egy helyen jelzőlámpás csomópont található. A főút ezen a szakaszán három esetben keresztez vasútvonalat, melyek közül egyedül a Jánosháza térségében található keresztezés szintbeli kialakítású. A kisebb vízfolyások műtárgyai mellett, egy jelentősebb műtárgy van a szakaszon, a Rába folyó hídja Rábahídvégnél.
Több kérdés merült fel a január 3-i Fejér Megyei Hírlapban megjelent, útdíjakkal foglalkozó cikkel kapcsolatban, amely a 2017-től fizetőssé vált utak között a 7-es és 8-as főutat elkerülő szakaszt és a 801-es út (Új Csóri út) 1, 8 kilométernyi szakaszát is megnevezi. A cikkben helyesen szerepelnek "a megtett úttal arányos díjfizetési rendszerben" történt változások – ám a könnyebb értelmezhetőség miatt fontos kiemelni, hogy ez azt jelenti: nem vonatkozik a díjfizetési kötelezettség a személygépkocsikra, amelyek a használati díjas e-matricás rendszerbe tartoznak. A motorkerékpárok, személygépkocsik és azok pótkocsijai, valamint a legfeljebb 3, 5 tonna össztömegű tehergépjárművek, lakóautók és autóbuszok a használati díjas e-matricás rendszerbe tartoznak. A 2013 nyarán bevezetett magyarországi e-útdíj a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer: a 3, 5 tonna feletti össztömegű járművek számára díjköteles a magyar autópályák, autóutak és főutak közül kijelölt, összesen 6. 500 km hosszú szakasza.