(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. (3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. 1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 1:6. § [Bírói út] Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik. [1] A törvényt az Országgyűlés a 2013. február 11-i ülésnapján fogadta el. Hozzászólások hozzászólás
(Mt. 7. § (1) bekezdés) Ennek megfelelően alaptalanul állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló munkaviszonya indokolás nélkül kerüljön megszüntetésre, a joggal való visszaélés fogalmilag kizárt. Így az eljárt bíróságok helytállóan vizsgálták az alperes magatartását abban a körben, hogy megvalósult-e az Mt. §-ban foglalt joggal való visszaélés. Megalapozatlanul állította az alperes azt is, hogy a munkáltatónál megvalósuló létszámcsökkentésre figyelemmel került sor a felperes munkaviszonya megszüntetésére, mivel a felmondás közlése előtt három nappal még diszpécseri munkakör betöltésére vonatkozó felhívást tett közzé. Mit jelent a joggal való visszaélés? A joggal való visszaélés tilalma a munkajog egyik lényeges alapelve. Az új Ptk. hatályba lépésével az Mt. -ben a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye helyett a joggal való visszaélés tilalma jelenik meg – a rendeltetésszerű joggyakorlás ugyanennek az éremnek a másik oldala.
A felmondás jogát nem gyakorolta visszaélésszerűen, az megfelelt a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest a munkaviszony jogellenes megszüntetése okán kártérítés megfizetésére. Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató indokolás nélkül felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát, úgy a joggal való visszaélés lehetősége kizárt, a munkavállaló munkaviszonya bármilyen indokkal vagy akár indok nélkül is megszüntethető a jogszabály felhatalmazása alapján. A joggal való visszaélés tehát ezesetben fogalmilag kizárt – érvelt a munkáltató. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a következő elvi kérdésben döntött: A munkaviszony munkáltatói felmondása a feltárt tényállás alapján akkor is visszaélésszerű joggyakorlásnak minősülhet, ha a törvény szerint a munkaviszony indoklás nélkül megszüntethető.
A Kúria Sajtótitkársága 2021. február 3-án tette közzé az Mfv. X. 10. 144/2020. számú határozatáról szóló Tájékoztatóját. A tényállás lényege szerint: a munkáltató 2017. szeptember 7-ével felmondással megszüntette a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló (későbbi felperes) munkaviszonyát, amit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 66. § (9) bekezdése alapján nem volt köteles indokolni. A felperes keresetében 12 havi távolléti díja összegének megfelelő mértékű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltató alperest, arra figyelemmel, hogy a munkáltató joggal való visszaélést követett el a jogviszonya megszüntetésekor. Álláspontja szerint azért érte retorzió, mert ő adta át a többi munkavállaló által írt 'petíciót' a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki emiatt bosszút állt azért, hogy elvegye a munkatársai kedvét a munkavállalói érdekek érvényesítésétől. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát indokolás nélkül szüntethette meg.
A generálklauzulát az új Polgári Törvénykönyv [1] is átveszi, mellőzve annak a korábbi, a rendeltetésellenes joggyakorlásra visszavezetett definícióját. [2] Az 1959. évi IV. törvényben [ szerkesztés] Az 1959. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések: A törvény tiltja a joggal való visszaélést. [3] Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. [4] Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
II. könyv (Az ember mint jogalany) » a Polgári Törvénykönyvről [1] ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. 1:2. § [Értelmezési alapelv] (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. 1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A joggal való visszaélés (vagy visszaélés a joggal) egy konkrét jog (jogosultság) társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása. A joggal való visszaélés tilalma egyben a polgári jog egyik alapelve is. A joggal való visszaélés gyűjtőfogalom, az ide tartozó magatartások teljes (taxatív) felsorolása lehetetlen, mivel csak olyan tényállások tartoznak ide, ahol valakinek tényleges jogosultsága van valamely jogcselekmény megtételére vagy megtagadására, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Fentiek értelmében nem tartoznak ide azok a tiltott tényállások, ahol a jogosultság hiányzik, de az illető úgy jár el, mintha ezzel a jogosultsággal rendelkezne. A jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok [ szerkesztés] Ilyen célok különösen: a nemzetgazdaság megkárosítása, személyek zaklatása, személyek jogainak és törvényes érdekeinek csorbítása illetéktelen előnyök szerzése A magyar jogban [ szerkesztés] Már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj) szövege alapelvi rendelkezésként tartalmazta a joggal való visszaélés tilalmát, amely később, az 1959-es Ptk hatályba lépésével a tételes jog részévé vált.
Nem mutat jelentős eltérést a polgári jogi szabályokhoz képest, viszont az Mt. megjelöli a joggal való visszaélés különös eseteit: Az Mt. alkalmazásában "joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet" (Mt. § (1) bek. ). Akkor rendeltetésszerű a joggyakorlás, ha az a jogalkotói és társadalmi szándéknak megfelelően történik. Álláspontom szerint a Kúria e határozatában foglalt megállapítás alapján annak vizsgálata, hogy a felmondással egyidejűleg megvalósult-e joggal való visszaélés, nemcsak a nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó Mt. 66. § (9) bekezdése alapján lehetséges. A felmondás alapelvbe ütközési vizsgálatának lehetősége nyitva áll bármely más, indokolással vagy indokolás nélküli felmondás közlése esetén is. A felmondás alapelvbe ütközésének elkerülésére mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak ügyelnie kell, hiszen – mint a Kúria gyakorlatából látszik – az alapelvek nemcsak elvont elméleti fogalmak, hanem a gyakorlatban is alkalmazandó követelmények, amelyek kikényszeríthetőek.
SRS-X2 Vezeték nélküli hangsugárzó Az SRS-X2 tökéletes társ akár kültéren is. Elég kicsi, hogy elférjen a kézben, ennek ellenére hangzása erőteljes. Nem kell kompromisszumot kötn... Az LG UHD TV-k a HDR 10 Pro és a HLG Pro szabványt is támogatják. Több csatorna a magával ragadó hanghatásokért Élvezze ahogy a ragyogó kép, gazdag hangzással párosul. Az Ultra Surround technológia virtuális többcsatornás hatást produkál a k... Meg kell változnia, hogy megkaphasssa az örökségét. több» 742 Első kaliforniai turnéjuk előestéjén a három jó barátból álló rock banda szembesül a ténnyel: a csapat vezéregyénisége meghalt. Barátságuk erejét próbára téve mégis... több» 743... Az egész párkányzat magassága az oszlopmagasságnak mintegy 1 / 3 -a – 1 / 4 -e. A gerendapárkány egyszerű, sima, meglehetősen magas, fölül egy vékony lemezalakú kiugró taggal. A... Hotel Historia Malomkert A festői környezetben megálmodott Hotel Historia Malomkert a műemlék épületek különlegességével, egyedi stílusával és egyedülálló panorámával a Veszprémi Várra várja a pihenésre, városnézésre érkezőket és üz... Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tud teherbe esni újra.