A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szabályrendszere jelentősen eltér a Munka törvénykönyve (Mt. ) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb - magyarázza a portálon Molnárné Balogh Márta nyugdíjszakértő. A 2009. december 31-e utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. A biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásnál általában közös megegyezéssel, vagy felmondással történhet. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt. )
szerint a jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, áthelyezéssel, lemondással, rendkívüli lemondással, felmentéssel és azonnali hatállyal. A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából a közös megegyezés, a felmentés, esetleg a lemondás vehető számításba. Közös megegyezés A közös megegyezés előnye, hogy a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját. Ez esetben felmentési idő és végkielégítés sincs. Felmentés A közalkalmazotti jogviszonyoknál - eltérően az Mt. által szabályozott területtől - a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok. A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjasnak minősül a munkavállaló (közalkalmazott), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).
Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében. A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. A felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függ. A kezdő időpont A felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését. Így ebben az esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíj megállapítás mégis halasztódik egy kicsit, mert harmadik feltétel, a biztosítási jogviszony megszüntetése csak a felmentési idő leteltekor következik be. A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezen esetekben, azaz nyolc hónap. Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál sürgősebb, közös megegyezés, végső soron a közalkalmazott lemondása jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a két hónapos lemondási idővel számolnunk kell - olvasható az Adó -n.
Beküldte Ódor Mária - 2013, szeptember 9 - 18:28 Óvodai vezetőm azt mondja, hogy 2013. augusztusától változott a felmentési idő Kiadására vonatkozó szabály. Hivatkozik a KJT 30 § (1) d bekezdésére, mely így szól: "d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül" Szerinte, ha megvan a 4o év szolgálati időm mondjuk 2014. február 28-án, tehát elmehetek nyugdíjba, akkor a felmentési időt nem visszafelé számolják, hanem előre. Vagyis március hónaptól indul a felmentési idő. Én úgy tudtam, hogy a felmentési időt visszafelé számítják, vagys február 28-től visszafelé, január, december stb. Szeretném tudni, hogy mi az igazság