Az örökösök a hagyatékot birtokba vehetik (pl. az ingatlanba beköltözhetnek), de nem adhatják el és nem is ajándékozhatják el, nem terhelhetik meg. Akinek az érdekeit az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés sérti, az a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresetlevéllel megtámadhatja, és ezt a határidő leteltét követő nyolc napon belül köteles a közjegyzőnek bejelenteni. Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés végleges hatályúvá válik, ha azt keresettel nem támadták meg, vagy azt az érdekelt nem igazolta, vagy esetleg a keresetétől utóbb eláll, vagy a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja. Végül fontos felhívni a figyelmet arra az alapelvre, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el. Ezért az örökös még a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is követelheti – hagyatéki perben – a hagyatékátadó végzés szerinti örökösöktől az őt megillető részt.
Tárgyalás nélkül is átadhatják egy elhunyt hagyatékát az örökösöknek a közjegyzők a veszélyhelyzet idején. Akár a következő hónapok több tízezerre tehető hagyatéki ügyének jelentős része a következő időszakban személyes megjelenés nélkül is lezárható, így az örökösöknek nem kell megvárniuk a járvány elmúltát, hogy hozzájussanak a hagyatékhoz. Akik viszont ragaszkodnak a tárgyaláshoz, azoknak meg kell várniuk a veszélyhelyzet végét – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A koronavírus okozta veszélyhelyzetben elrendelt rendkívüli intézkedések vonatkoznak a hagyatéki eljárásokra is: március 15. óta nem lehet új hagyatéki tárgyalást kitűzni, viszont az új, rendkívüli szabályok szerint adott esetben tárgyalás nélkül is lezárható az eljárás. Amennyiben az elhunytnak nem volt végrendelete, akkor a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 854 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
végrendelet, kitűzi a hagyatéki tárgyalást, amelyre megidézi az örökösöket, valamint az egyéb érdekelteket (pl. végrendeleti végrehajtó, hagyatéki hitelező). A közjegyző előtt folyó eljárás főbb feladatai: a hagyaték átadásához szükséges tényállás felderítése, annak megállapítása, hogy miből áll a hagyaték, kik és milyen címen öröklik (az öröklés jogcímei) azt; szükség esetén a felmerülő jogi kérdésekben a feleknek megfelelő felvilágosítás nyújtása. [5] A tárgyalás és a hagyatékátadó végzés [ szerkesztés] A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző megállapítja, hogy kik és milyen jogcímen tartanak igényt a hagyatékra. Az örökösök a közjegyző előtt egyezséget köthetnek. [6] A hagyatéki eljárás befejezéseként a közjegyző végzéssel határoz a hagyaték átadásáról. A hagyatéki eljárásban hozott hagyatékátadó végzés lehet teljes és ideiglenes hatályú. Ideiglenes hatályú akkor, ha a felek közötti vitát egyezséggel nem sikerült rendezni. A vita eldöntésére ilyen esetben csak bíróság hivatott. " [5] Források [ szerkesztés] Jogi lexikon.
Ez alól kivétel, ha van végrendelet és a törvényes örökös nem jelent meg a tárgyaláson, ezért a végrendeletet vele is közölni kell. Ilyenkor a közjegyző a következő hagyatéki tárgyalásra szóló idézéssel együtt megküldi a végrendeletet a törvényes örökösnek. Így a következő tárgyaláson az ő távollétében is át lehet adni a hagyatékot. Ha a megjelentek egyezséget akarnak kötni a hagyaték felosztásáról, a közjegyző elhalaszthatja a tárgyalást. Egyébként a közjegyző maga is megkísérli az egyezséget létrehozni az örökösök között. Ha pedig a tényállást tisztázni kell, és ezért pl. hatóságok megkeresése, bank megkeresése, iratok beszerzése válik szükségessé, szintén elhalasztja a tárgyalást. A hagyaték átadása A hagyatékot kétféle hatállyal lehet átadni. Teljes, vagy ideiglenes hatállyal. Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha csak egy örökös van és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak nincs a hagyatékra igénye, illetve akkor is, ha az örökösök között öröklési kérdésben nincs vita.
Elég a két tanú előtt aláírt meghatalmazás, amelynek tartalmaznia kell az örökhagyó nevét (születési nevét), anyja nevét és utolsó lakcímét, az idézésen közjegyzői ügyszámot, a meghatalmazó és a meghatalmazott személyes adatait (név, születési név, születési hely, dátum, személyi szám utolsó négy számjegye, édesanyja neve, lakcím), továbbá azt, hogy a meghatalmazott őt a hagyatéki tárgyaláson teljes jogkörrel képviselheti, vagy helyette csak meghatározott korlátok között járhat el. Meghatalmazott kizárólag hozzátartozó (az egyeneságbeli rokon (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő) és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa lehet) vagy ügyvéd /ügyvédi iroda lehet. Érdemes a meghatalmazással egy időben - akár ugyanazon okiratban - nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy az örökös törvényes örökrészére igényt tart, vagy arról, illetve annak egy - pontosan meghatározott - részéről " lemond ", tehát örökrészét átruházza, ajándékba adja.
Évente félmillió embert érint, de nem tudjuk, mit kell tenni a hagyatéki eljárásban. Az emberek alig negyede tudja, hogy a hagyatéki eljárás során a vagyonelemek és az örököstársak felkutatása nem a hatóságok, hanem az örökösök feladata – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. Az 500 ember részvételével készített kutatás szerint sok a tévhit és a félreértés a hagyatéki eljárás körül, holott tudatosabb hozzáállással az ügyek jelentős része lerövidíthető, sok hagyatéki per pedig elkerülhető lenne. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával. Évente több mint félmillióan vesznek részt Magyarországon közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer eljárás 90 százaléka fél éven belül lezárul, ugyanakkor az ügyek egy része akár egy éven túl is elhúzódik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2019 januárjában felvett (MOKK) online felmérése azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a hagyatékkal kapcsolatos alapvető teendőkkel és az eljárás menetével.
Telefonos és személyes konzultáció Tájékoztatást nyújtunk az örökséggel, a hagyatékkal kapcsolatos általános és konkrét teendőkről, kérdésekről, eljárásokról, költségekről és mindenről, ami Önnek problémát jelent és érdekelheti. Hívjon bennünket a 06/ 20 9418-633, vagy írjon email-t az alábbi online felületen és 24 órán belül válaszolunk. Hagyatéki vagyon felmérése és felkutatása A hagyaték átadásához szükség van a hagyaték vagyonelemeinek számbavételére. Ingatlanok, gépkocsik, ingóságok, bútorok, folyószámla, kincstárjegy, részvények, cégek stb. Ha Ön segítséget igényel, a hagyaték vagyontárgyainak leltárba vételéről, segítünk. Felkutatjuk az ingatlanokat, megszerezzük az ingatlanok helyrajzi számát, tulajdoni lapokat kérünk le, jogi tájékoztatást nyújtunk. Utánajárunk a banki folyószámláknak, esetleg milyen más értékpapír volt az örökhagyó nevén, ha ez nincs kellően tisztázva. Ha van olyan vagyontárgy, ami nincs meg, és van valamilyen nyom, amelyen elindulhatunk, partnerünkkel felkutatjuk azt, és a hagyatékba felvétetjük.