d., A szovjet hadsereg hadműveletei nyomán a nyilas-fasiszta uralom megszűnt Magyarországon. Az ország megszállására négy lépésben került sor; – Debreceni hadműveletek: tankcsata 1944. október 6-tól 29-ig. – A 2. ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a Tiszántúlt. – Budapest ostroma decembertől február 13-ig. – A Balaton-Székesfehérvár-Velencei-tó közötti csaták 1945 márciusában: a német hadsereg utolsó offenzívája Budapest visszafoglalásáért. – 1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került.
Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök ekkor már úgy látta, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút, ezért a 2. hadsereg veszteségeit nem pótolták, inkább az itthoni erőket fejlesztették. Voronyezstől délre, 200 km hosszan a Don partján csak gyönge védelmet tudtak kiépíteni az ekkora távolságra egyébként is kis létszámú, kivérzett magyar csapatok. A sztálingrádi bekerítő hadműveletek után merült fel szovjet részről a német déli arcvonal szétzúzása, egy másik nagyszabású támadás a voronyezsi front sávjában a magyar és olasz csapatok ellen. Decemberben Sztálin jóváhagyta a 250 km széles arcvonalon indítandó támadás tervét. A felvonulás rejtve történt, a német felderítés nem ismerte a szovjet szándékokat. 1943. január 12-én reggel indultak a szovjet támadók, és három nap alatt, 15-én reggelre a 2. magyar hadsereg arcvonalát több helyen átszakították, miközben 132 harckocsijukból 83-at megsemmisítettek a magyar katonák. A magyaroktól délre lévő olasz csapatokat is szovjet támadás érte, és az olasz arcvonal áttörése után a támadók északnak fordultak, teljes bekerítéssel fenyegetve a még kitartó magyar erőket.
Pedig a győri program modernizálta a haderőt, de felzárkóznia nem sikerült az utódállam haderejéhez. Így az alakulatokat azonnal visszavonták. A német nyomásnak engedve a magyar kormány vállalta, hogy 200. 000 katonát küld a frontra. Voronyezs térségében, a Don folyó 200 km hosszú kanyarulatában a szovjet csapatok támadást indítottak (1943. jan. 12. ), és két hét leforgása alatt felmorzsolták a magyar haderőt. 1942 elején Horthy Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata egy óvatos külpolitikai fordulat előkészítése volt. Horthy és Kállay azonban a saját minisztereiben sem bízhatott. Nekik gazdasági kötődésük volt Gömbös Gyulához (1932-36) és 1934-től már politikai is. Kállay nyilvánosan németbarát tevékenységet folytatott, eközben titokban újabb és újabb gesztusokat tett a szövetségesek felé. Ezt nevezzük Kállay- kettősnek, vagy hintapolitikának. Az elsőrangú német hírszerzés azonban pontos információval rendelkezett a titkos tárgyalásokról, amik 1943 szeptemberében Isztambulban folytak Magyarország és Anglia között.
világháborúba (1939-45). A Délvidéket megszállják a csapatok, bár történelmi, etnikai revízió nem történt. Teleki a magyar részvételt nem vállalta, ezért 1941. április 3-án öngyilkos lett. A Barbarossa-terv elindításakor Németországot román és szlovák csapatok támogatták, de Magyarország nem. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát. Horthy és az új miniszterelnök, Bárdossy László megítélése szerint csakis a szovjetek lehettek. Ezért Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak. Ezt követően a brit kormány Magyarországnak, Magyarország pedig az Egyesült Államoknak üzent hadat. A munkaszolgálatos zsidók már 1941 nyarától érezhették a háború borzalmait. Azonban Magyarország a "béke szigete" volt, mivel a háború nem érződött és a háborúellenes mozgalmak támogatottsága is csekély. 1941 második felében az ún. gyors hadtest alakulatait kivezényelték a keleti frontra. Mindez a német Ribbentrop követelése volt. Igen hamar bebizonyosodott, hogy a magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége hiányos.
1944. szeptember végétől a trianoni Magyarország területén van a Vörös Hadsereg. október 11-én Moszkvában fegyverszüneti megállapodást kötött a magyar küldöttség. október 15-én a rosszul előkészített Horthy kiugrási kísérlete összeomlott, s a németek Szálasi Ferenc nyilas kormányát juttatták hatalomra. A nemzetvezető és kormányfő pozícióját betöltő Szálasi bevezette az általános hadkötelezettséget (17-70 év). Kormányzása alatt a GDP 40%-a elpusztult (anyagi erőforrások). 1944 szeptemberétől a harcok már Magyarországon zajlottak. Budapest ostroma csaknem három hónapig tartott (1944. dec. 22/24-1945. febr. 13. ). Végleges 1945. április 11-én verték ki Magyarországról a német csapatokat. A várva várt felszabadulás, amit megszállás követett 1991 júniusában ért végett.
Magyarország belépése a második világháborúba: Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is a fegyveres semlegességre törekedett. 1939 nyarán közölte a tengelyhatalmakkal, hogy Mo. semmilyen formában nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Szeptemberben megtiltotta, hogy az ország vasútvonalain a német hadsereg Lengyelországba szállíthasson hadianyagokat. A lengyel-magyar határszakaszt nem ellenőrizték a németek, s ez lehetővé tette, hogy lengyelek tízezrei meneküljenek hazánkba. 1940 nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, hogy politikai nyomást gyakoroljon Romániára a revízió kérdésében. A németek jobbnak látták békésen rendezni a konfliktust. A német-olasz területi döntőbíróság 1940. augusztus 30-án kimondta az úgyneve-zett második bécsi döntést, amelynek értelmében 43 ezer km2 terület került vissza Mo. -hoz. Észak- Erdély és a Székelyföld. 1940 novemberében Mo. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, decemberben viszont, hogy külpolitikai helyzetét, nyugati orientációját erősítse, örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával.