Előítéletek nélkül Magyarországon az örökbefogadás jelenleg kétféle lehet: nyílt, vagy titkos. Az előbbivel civil szervezetek is foglalkoznak, ilyenkor a vér szerinti anya és az örökbefogadó család ismeri egymást. A titkos örökbefogadás az állami Gyermekvédelmi Szakszolgálaton (Tegyesz) keresztül zajlik, ilyenkor sem a régi, sem pedig az új család nem tudhat a másikról. Ami viszont fontos, hogy egyik esetben sem szerepelhetne adat a gyermek származásáról (igaz, a nyílt örökbefogadásnál az anya kiléte adhat némi támpontot az örökbefogadó szülőknek). Létezik viszont egy kiskapu: a gyermekre vágyók jelentkezési lapján ugyanis szerepel egy "egyéb kívánság" rész, itt pedig a leendő szülők kiköthetik, hogy nem szeretnének roma, vagy fogyatékkal élő gyermeket. Mészáros Krisztina szerint nem lehet tagadni, hogy a társadalomban vannak előítéletek, és sok esetben a leendő szülők sem mások. A 40 órásra bővült tanfolyamon ezért ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell. Arról is lehet például beszélni, milyen tulajdonságok lehetnek örököltek, és mi az, amit a nevelés alakít ki.
Mészáros Krisztina szerint korábban sokszor nem volt elég idő olyan helyzetek részletes megbeszélésére, amelyek rendkívül fontosak az örökbefogadás előtt állóknak. Ilyen például annak kérdése, hogyan mondjuk el a gyermeknek, hogy örökbe fogadták, vagy annak megvitatása, mit élhet át a vér szerinti anya, aki lemondott a gyermekéről. "Természetesen nem egy terápiás csoportról van szó, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy akik hozzánk érkeznek, azok korábbi – sokszor megrázó – tapasztalataikat is magukkal hozzák. Az sem baj tehát, ha ezeket ki tudjuk egymás között beszélni" – mondta az alapítvány munkatársa. Mivel arra is szükség van, hogy segítsék a hátrányos helyzetű, vagy akár fogyatékkal élő gyermekek családba kerülését, külön hangsúlyt fektetnek az ő elfogadásukra. Meghívnak például olyan szülőket, akik ilyen gyermekeket nevelnek, de filmrészleteket, rádióműsorokat is meghallgatnak a témában. Az egységes képzés anyagában például olyan gyakorlati foglalkozások szerepelnek, mint annak megvitatása, mit tennének, ha a roma származású örökbefogadott gyermeket lopósnak neveznék az óvodában a Romadopt alapítójával készült rádiós interjú meghallgatása vagy éppen egy riportműsor megtekintése, melyet értelmiségi roma fiatalokkal készítettek.
A 2017-ben engedélyezett 1025 örökbefogadás 64 százaléka nevelésbe vett gyermeket érintett, és 36 százaléka történt közvetlenül a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján. A statisztikai adatokból egyértelműen kiderül, hogy minél fiatalabb egy gyermek, annál nagyobb az esélye arra, hogy családba kerüljön. Az életkornál is nagyobb visszatartó erő azonban az, ha a gyermek tartós betegséggel vagy fogyatékossággal él. 2017-ben a nyilvántartásokban szereplő gyermekek közül minden harmadik tartozott ebbe a kategóriába. A KSH adatközlése arra is kitér, hogy ezek a gyerekek a szülő részéről nem csak nagyobb figyelmet igényelnek, az is számít, hogy nevelésük több kiadással jár. Örökbe adásukat sem könnyíti meg, hogy főleg vidéken az oktatásukhoz szükséges intézményhálózat is hiányos. Az adatközlés arra is kitér, hogy 2017-ben a legtöbb gyermek (133) a fővárosban, 132 Borsod-Abaúj-Zemplén, 131 Pest, 87 gyermek pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került örökbefogadó szülőkhöz. A KSH adatai szerint folyamatosan nő a külföldre történő örökbeadások száma és aránya is: 3 év alatt számuk a duplájára, arányuk 16-ról 23 százalékra emelkedett.
Az ellenkezője elfogadásában kell őket segíteni. Read the rest of this entry →
Itt nem feltétlenül homofóbiáról van szó, hanem arról, hogy azt gondolja, tehát, hogy vannak a fejükben ilyen sémák, hogy mi az, ami társadalmilag nem túl elfogadott, helyes, hasznos, nem tudom. És hogy nyilván homoszexuálisnak lenni vagy homoszexuális párkapcsolatban élni, az nem annyira fér bele ebbe a kategóriába, azért érezni is lehetett a feladatokon például, hogy nem voltak optimalizálva egyedülállóságra, de egyedülálló férfiségre meg abszolút nem". Egy kétéves, asztmás, roma gyereket egyébként a kutya nem akar örökbe fogadni Magyarországon. Az a katasztrófa, hogy tény, hogy az országban mi vagyunk kábé így az utolsók, akik örökbe fogadhattuk, ha nem mi, akkor megy külföldre a gyerek" – mondta egy másik homoszexuális interjúalany. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál nyilvántartott örökbe fogadható gyerekek sok esetben fogyatékossággal, tartós betegséggel élnek vagy egyszerűen csak túlkorosak az örökbefogadásra vágyók szemében, hiszen közülük minden második gyerek már betöltötte a tizedik évét – írja a tanulmány a TEGYESZ-től (Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata) kapott adatokra hivatkozva.
Ahogy a KSH tanulmánya rámutat: az ő állapotuk speciális kezelést igényel és magasabb költséget is jelent, így sokan elvetik annak a lehetőségét, hogy ilyen gyermeket vállaljanak. Gondozásukhoz – a családi háttér mellett – szükség lenne megfelelő oktatási intézményhálózatra is, de ez főleg vidéken megoldatlan. A fentiek ismeretében egyáltalán nem tűnik meglepőnek, hogy a kormány is lépett annak érdekében, hogy megváltozzon a negatív trend. Bár drasztikus és azonnali megoldás nem létezik, 2018. január elseje fontos változást hozott: majdnem duplájára emelték az örökbefogadó szülők számára kötelezően előírt tanfolyam hosszát. Az eddig 21 órás képzés idén 40 órás lesz, és sokak szerint még ez is kevés. Az EMMI a kormány honlapján nyilvánosságra hozott képzési program bevezetőjében ( Deli Judit: Egységes Képzési Program az örökbefogadói tanfolyami képzéshez) egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy elsődleges céljuk a megnövekedett óraszámmal az, hogy a leendő szülők az eddiginél több, 3 évnél idősebb és sérülékeny helyzetű (roma, fogyatékossággal élő) gyermeket fogadjanak örökbe.
"Arra például sokan nem gondolnak, hogy a vér szerinti szülőknek is sokszor egészen más személyiségű gyerekük születik, mint ők" – mutatott rá a szakember. Több óra, magasabb költség A megemelt óraszám természetesen nem csak a tanfolyam tartalmában hoz változásokat. Az új rendszer szerint két részletben fogják őket tartani, a kettő között pedig körülbelül egy hétnek el kell telnie, hogy leülepedjenek az információk. Ez nem jelenti, hogy a képzés nem lesz intenzív: összesen körülbelül négy napról lesz szó. Ennél jobban azért sem lehet széthúzni, mert sokan messziről, vidéki városokból érkeznek, tőlük pedig senki nem várhatja el az állandó utazást. Mészáros Krisztina azt elképzelhetőnek tartja, hogy az örökbefogadásra várók többsége először meg fog lepődni a dupla óraszámon, de attól egyáltalán nem félnek, hogy feleslegesnek tartják majd. "Akik már végigcsinálták, azok mind azt mondták, hogy kevés volt és szívesen maradtak volna még" – tette hozzá. Fontos változás, hogy mivel az óraszám emelkedett, az önköltséges tanfolyam ára is nőni fog.
Ennek érdekében egészül ki a kötelező felkészítő tanfolyam tematikája "érzékenyítő, önismereti jellegű tananyagi elemekkel". Magyarországon évente körülbelül 2000 gyermeket nyilvánítanak örökbe fogadhatóvá. Forrás: Pexels A közreműködő szakértők azonban mást is kiemeltek. "A változtatásokra elsősorban az elmúlt 15 év tapasztalatai miatt volt szükség" – mondta lapunknak Mészáros Krisztina, az Ágacska Alapítvány klinikai szakpszichológusa. A szakember, aki maga is részt vett az új rendszer kidolgozásában, mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a 2003 óta létező tanfolyam sok új módszertani elemmel bővült. "Az elmúlt 15 évben rengeteg tapasztalatot szereztünk, és mostanra jöttünk rá, hogy bár a 21 órás tanfolyamon is rengeteg információt át tudtunk adni az örökbefogadó szülőknek, az interaktív tartalom nem volt elég. Az új rendszerben bővítettük az ismeretanyagot és a tananyag feldolgozását szolgáló módszertani elemeket Ehhez pedig az is kellett, hogy megnöveljük a tanfolyam időtartamát" – tette hozzá.