Ennek megfelelően Ausztráliában például a summer solstice (nyári napforduló) nevet használják a decemberi napfordulóra, a júniusi napforduló neve pedig winter solstice (téli napforduló). [6] Hasonlóan, Argentínában a júniusi napforduló neve solsticio de invierno (téli napforduló), a decemberié pedig solsticio de verano (nyári napforduló). [7] A napfordulók eltolódása a naptárhoz viszonyítva [ szerkesztés] A ma használatos naptárrendszerünk a Föld Nap körüli éves keringését igyekszik összhangba hozni a naptári évben foglalt egész napok számával. A tavaszponttól tavaszpontig tartó úgynevezett szoláris év hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. A 365 naphoz négy évenként hozzáadott egy szökőnap 11 perc 14 másodperc többletet eredményez évenként; ezt az eltérést küszöböli ki a kerek százas évek korrekciója. A fentiekből következik, hogy egyik évről a másikra a napfordulók időpontja kerekítve 5 óra 49 perccel később következik be, illetve szökőév esetén 4 ⋅ (5 óra + 49 perc) − 24 óra = 44 perccel hamarabb; ez általában azt jelenti, hogy négy éven belül egyszer a naptári nap is változik.
Pénteken 23 óra 22 perckor kezdődik a csillagászati tél, szombattól már hosszabbodnak a nappalok. Téli napforduló alatt értjük azt a pillanatot, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb mértékben hajlik el a Nap sugaraitól. A Nap a látszólagos évi járása során a téli napfordulóig az északi féltekén északról délre, majd ezt követően délről észak felé halad az égbolton. Így ez a dátumaz év leghosszabb éjszakáját adja, kezdetét veszi a csillagászati tél, szombattól hosszabbodni kezdenek a nappalok. Fontos megjegyezni, hogy a legkorábbi napnyugta és legkésőbbi napkelte időpontja nem esik egybe a téli napforduló dátumával. A legkorábbi naplemente hazánkban már december 11-e környékén esedékes, 2018-ban december 10-re esett: Budapesten 15 óra 54 perckor már elkezdődött a kora este, ezzel szemben szombaton már 3 perccel később, 15 óra 57 perckor nyugszik le a Nap. A legkésőbbi napkelte pedig az év utolsó napján, december 31-én esedékes: a fővárosban egészen reggel 7 óra 30 percig kell várni az első sugarakra (feltéve persze, hogy domborzat vagy más tárgy nem akadályozza a látást).
Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén. A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik. Nyári napforduló [ szerkesztés] A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23, 5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van, [2] és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC). A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát) az északi féltekén.
Ez nagyon jól számolható, percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tél, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását. A nappalok rövidülése a csillagászati tél kezdetéig folytatódik. Ez az időpont, amely egyben a téli napforduló napja is, az idén december 22-én 6:31:08–kor lesz. Ettől kezdve hosszabbodnak a nappalok. A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás. A Föld északi féltekéjén december, január és február, míg a déli féltekén június, július és augusztus a tél hónapjai.
Ez igaz a nap-éj egyenlőségekre is. [8] A napfelkelte időpontja [ szerkesztés] Noha a nyári napforduló napján a leghosszabb a nappal, a legkorábbi napfelkelte nem ezen a napon van. Hasonlóan a napfelkelte legkésőbbi időpontja sem a téli napforduló napján van, dacára annak, hogy ezen a napon a leghosszabb az éjszaka. [9] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Nap-éj egyenlőség Nap Föld Fehér éjszaka Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] USNO: Equinoxes, Solstices, Perihelion, and Aphelion, 2000-2020