Az eljárások eredményeként keletkezett bizonyítási eszközök (szakértői vélemény, helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, stb. ) ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek és felhasználhatóak egy esetleges későbbi peres eljárás során, mintha a bizonyítást maga a bíróság folytatta volna le. Igazságügyi szakértő önálló közjegyzői eljárásban történő kirendelésére akkor van lehetőség, ha a kérelmező számára jelentős valamely tény vagy körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Az eljárás során a közjegyző választ szakértőt az igazságügyi szakértők névjegyzékéből, a szakértőnek pedig a kirendelő végzés kézhezvételétől 30 napja van a szakértői véleménye elkészítésére. Fontos kiemelni, hogy nem lehet szakértőt kirendelni, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az eljárás lefolytatására irányuló felkérést, a kérelem előterjesztésének indokait, az ügy rövid tényállását, az illetékes közjegyző megjelölését és az eljárás helyszínét, valamint a kérelmező nevét és lakóhelyét, cég esetén a székhelyét.
A bírósági perek egyik legfontosabb része a bizonyítási eljárás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a peres eljárások nem is lehetnek sikeresek a felek álláspontjának megalapozott bizonyítása nélkül. A jogviták vonatkozásában tehát általánosan elmondható, hogy kulcsfontosságú a bizonyítékok kellő időben történő rögzítése. A bizonyítékok, vagyis az egyes tények, körülmények vagy állapotok ugyanakkor múlandó dolgok, a későbbi felidézhetőségük érdekében elengedhetetlen a bizonyítékok azonnali dokumentálása. A közjegyző az egyszerű és gyors jogérvényesítés elősegítése, valamint a bírósági eljárások megkönnyítése érdekében a bizonyítékok rögzítése céljából szakértőt rendelhet ki, vagy előzetes bizonyítást folytathat le. A közjegyző ügyfelei így álláspontjukat a közjegyzői eljárások keretében rögzített bizonyítékokkal támaszthatják alá, melyek a későbbi perben felhasználhatóak. A közjegyzői eljárások így elősegíthetik egy későbbi peres eljárás gyors és sikeres befejezését. Kiemelten fontosak a közjegyzői eljárások akkor, ha egyes tényeket a későbbiekben már nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne igazolni.
Ezen túlmenően a kérelemben le kell írni a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania. Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell. Az eljárás díját a kérelemmel egyidejűleg kell megfizetni, majd a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget utalja át a közjegyző bizalmi őrzésébe a közjegyzői iroda letéti számlájára. A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. A kirendelésre kerülő szakértő személyéről a közjegyző dönt. A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
750. - Ft), valamint 575. - Ft postaköltség figyelembevételével a 12. 325. - Ft-ból, és a további 1/2 munkaóra (5. 875. - Ft), valamint további 575. - Ft postaköltségből álló 6. 450. - Ft-ból álló 18. 775. - Ft szakértői díj -és költségigényt talált megalapozottnak, és rendelkezett annak kiutalásáról. A jogorvoslat a szakértő felmentésére vonatkozó elsőfokú rendelkezést nem érint(h)ette, mivel azonban az elsőfokú bíróság fellebbezési tájékoztatása teljeskörű volt, a másodfokú bíróság megállapította, hogy a végzés nem fellebbezett részét nem érinti. A szakértó fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp, 78, § (1) bekezdése alapján kötelezte alperest a szakértő által lerótt 7. 000. - Ft fellebbezési eljárási illetékből, mint másodfokú perköltségből álló perköltségének megfizetésére. A másodfokú bíróság észlelte, hogy a szakértő fellebbezésében az Itv, 47, § (1) bekezdésében foglalt fellebbezési eljárási illetéknél többet rótt le, ezért az Itv. 80。§ (I) bekezdés i) pontja alapján feljogosította őt ennek a visszaigénylésére.
A műszaki szakvélemények bizonyító erejét tekintve rendkívül fontos a szakértő tapasztalata. Természetesen különbség van a szakértők díjazása között is, azonban nem érdemes csupán az alacsonyabb ár miatt választani egy szakembert. Amikor szakvéleményt kér egy műszaki szakértőtől, célszerű a tapasztalatot, a szakmai alaposságot és megbízhatóságot előnyben részesíteni. Sok esetben célszerű már a peres eljárás előtt szakértőt felkérni, ennek több eljárási módja is van. Amennyiben közjegyzői nemperes eljárás keretében kérjük fel a közjegyzőt arra, hogy rendeljen ki igazságügyi szakértőt az adott kérdés vizsgálatára, úgy később nehezen merülhet fel annak "vádja" – akár a peres eljárásban is – peres eljárásban, hogy a szakértő nem független munkát végzett, hiszem az ilyen kijelölés véletlenszerűen történik. Hogyan dolgozik egy gépjármű igazságügyi szakértő? Egy gépjárművek vizsgálatával foglalkozó igazságügyi szakértő dolgozhat meglévő adatokból is, azonban elsődlegesen alkalmazott módszere a szemle.
Itt találhatja a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat, amelyek a szakértői tevékenységet érintik. Amennyiben kérdése van, azt a lap alján található űrlapon tudja elküldeni. Mikor van szükség igazságügyi szakértőre? A Polgári Perrendtartásról szóló törvény módosítását követően sokszor már a keresetlevél benyújtása előtt érdemes szakértői véleményt beszerezni. Egyrészt azért, mert az a perindítást szakmai szempontból megalapozhatja, másrészt pedig gyorsítja a per lefolytatását, mivel annak során már valószínűleg csak a szakvélemény kiegészítésére lesz szükség. Az igazságügyi szakértők által kiadott szakvélemény megnevezése attól függ, hogy ki a megbízó. Az adott szakterületen eljáró igazságügyi szakértőnek hatósági eljárásban a kirendelő hatóság (pl. bíróság, ügyészség, rendőrség, közjegyző) szab feladatot, ilyen esetekben az elkészült szakvélemény igazságügyi szakértői vélemény, ahol az ügy eldöntésében szakértő immár nem csupán segítője a szakkérdés eldöntésének, hanem a szakértő az, aki (kizárólagosan) jogosult, és egyben kötelezett is megítélni a szakkérdést, szakmai bíró szerepkörben vesz részt.
Káresemény bekövetkezése után abban is segítséget nyújthat, hogy a biztosító által kalkulált javítási összeg mennyiben valós. Igazságügyi műszaki szakértő megkeresése ajánlott abban az esetben is, ha valaki gépjárművet szeretne vásárolni, és szeretne tisztában lenni az autó valós műszaki állapotával. Nem kell feltétlenül a peres eljárások szerves részeként gondolni a szakértői munkára. Műszaki szakvélemény birtokában ugyanis sikerrel elkerülhető az akár hosszú évekig elhúzódó pereskedés, a felek között megegyezés jöhet létre. Hogyan lehet felkérni a szakértőt? Előfordul peres ügyekben olyan helyzet, amikor a bíróság rendel ki egy szakértőt hivatalból. Magánszemélyek esetén viszont a hivatalos névjegyzékben megtalálható szakemberek közül lehet választani. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi alapján válasszon, honnan tudhatja, mennyire megbízható a szakvélemény? A névjegyzékben található szakemberek között vannak olyanok, akik kevesebb, míg mások kiterjedtebb tapasztalattal, szakmai múlttal rendelkeznek.