De amikor már biztosnak látszott a győzelem, a Habsburgok leváltották Zrínyit, és az olasz származású Montecuccolit ültették a helyére, aki megkötötte a törökkel a szégyenletes vasvári békét (az osztrákok még területeket adtak át a töröknek Magyarországból). De Zrínyi nem csupán katona és tanulmányíró, hanem költő is volt. Műveinek első kiadása az Adriai Tengernek Syrenaia címmel 1651-ben jelent meg Bécsben. A kötet címlapján található Zrínyi Miklós jelmondata: "Sors bona nihil aliud" (Jó szerencse, semmi más). A kötet címe onnan ered, hogy az Adriai-tenger a Zrínyi-birtok határa volt, az Adriai-tenger szirénája, azaz énekese pedig maga Zrínyi, a költő. A kötet tartalmazza leendő feleségéhez, Draskovich Mária Eusebiához írt szerelmes verseit (akit verseiben Violának nevezett) és a Szigeti veszedelem című eposzt, melynek címe latinul szerepel a nyomtatott kiadásban (Obsidio Szigetiana). A Szigeti veszedelem keletkezése és műfaja A Szigeti veszedelem a költő Zrínyi (1620-1664) dédapjának, gróf Zrínyi Miklósnak (1508-1566), a szigetvári hősnek a történetét dolgozza föl, aki egy utolsó nagy csapást mérve a törökre kirohant megmaradt katonáival a várból és hősi halált halt.
Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, egész barokkosan gazdag színes nyelvhasználata jelenítik meg a heroizmust, a hősi, gyakran véres eseményeket és az ezektől elválaszthatatlan halált. szembetűnő a hősi élet megkívánta testi és lelki erő megnyilvánulásait festő képek sokasága: szél, vihar, villámlás, mennydörgés, láng, zivatarnak ellenálló hegycsúcs, tölgy stb. Az eposz verselése nem követi az antik példát. A magyar verselés egy változatában, a négyrímű tizenkettesben íródott. Magyar eposzi hagyomány nem lévén, Zrínyi az antik és az olasz epikus mintákat követte. Az 1645-1646 telén írt eposzt Zrínyi először csak 1651-ben jelentette meg nyomtatásban – más verseivel együtt – Adriai tengernek Syrenaia címmel. A kötetben az eposzt idillek, szerelmes versek előzik meg. Ezekre, a Violának nevezett kedveshez írt versekre utal vissza az eposz első versszaka. Zrínyi ezzel is Vergiliust látszik követni, aki egyes kódexek bizonysága szerint az Aeneis elé négysoros verset írt, melyben hős eposzi vállalkozását összehasonlította korábban írt szerelmi és pásztorköltészetével.
Zrínyi Miklós a magyar barokk legjelentősebb képviselője, főműve, a Szigeti veszedelem pedig irodalmunk első eposza. A barokk stílus a főúri kastélyokban, udvarházakban alakult ki, ahol a katolikus nemesség és a Habsburg udvar támogatta. Nálunk is az ellenreformáció idején erősödött meg a barokk. A hitvitázók, a prédikátorok személyéhez is fűződik, a reformátusok és katolikusok prédikátorai mind a népet akarták meggyőzni. A katolikus prédikátorok közül a legnevezetesebb Pázmány Péter, a reformátusok közt olyan ellenfelei voltak, mint Apor Péter vagy Méliusz Juhász Péter. Pázmány sokszor főurak birtokain látott el papi-prédikátori szolgálatot, így a Zrínyi-birtokon is. Ő volt a két Zrínyi-fiú nevelője. Zrínyi Miklós Horvátországban született, a bán méltóságot viselte. Jezsuita iskolában tanult, és már fiatalkorától foglalkoztatta a hadvezetés (de mint főnemes is értenie kellett a katonasághoz). Katonai, hadtörténeti tanulmányokat írt ( Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy). A téli hadjáratban ő vezette az összevont Habsburg-magyar seregeket és félelmetes sikereket ért el.
Irodalmi Blog A blog azoknak szól, akik irodalmat tanulnak vagy szeretik az irodalmat. Elsősorban az általános-és középiskolai tananyagként ismert szerzőkre fókuszál, számos vers-, regény-és drámaelemzéssel segítve a tanulást. Ezenkívül érdekességek, irodalmi csemegék is olvashatók a blogon, melynek célja megmutatni, hogy az irodalom, a költészet mennyi szépséggel és élménnyel ajándékoz meg minket, és milyen sokat elmond az emberről, a lélekről, a világról.